Így mérne megsemmisítő csapást Brüsszel a „renitens” országokra, a magyarokat sem kímélnék!

Gyorselemzés a szerdán bejelentett költségvetési számokról.

Ursula von der Leyen a nagy tervével elárulta a termelőket, szembeszállt a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, miközben újra megnyitná az utat az ukrán élelmiszerek előtt.
Óriási felháborodást váltott ki Brüsszel költségvetési javaslata, amely a 2028 és 2034 közötti új uniós költségvetési ciklusban jelentős átalakításokkal járna, amelynek legnagyobb vesztese az Európai Unió mezőgazdasága lenne. A szerdán bemutatott tervek szerint megszűnne az évtizedeken keresztül jól és hatékonyan működő agrártámogatási rendszer. A szakmai szervezetek, a termelői érdekképviseletek, a tagállamok, de még az Európai Parlament szerint is kivéreztetné Ursula von der Leyen terve az európai mezőgazdaságot és veszélybe sodorná az élelmiszer-önellátást.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyorselemzés a szerdán bejelentett költségvetési számokról.
Az Európai Bizottság elnökét házon belül is számos kritika érte az elmúlt napokban. A Financial Times cikke szerint Von der Leyen a brüsszeli testületen belül is kemény kritikákat kapott, amiért a brit üzleti lapnak nyilatkozó érintettek szerint közvetlen kollégáit is igyekezett kihagyni az új pénzügyi ciklus tervezéséből.
A következő hétéves pénzügyi ciklusban 2000 milliárd euróval, vagyis jóval nagyobb kiadási oldallal számol a jelenlegihez képest a bizottság, a megemelkedett költségeket elsősorban a Covid-19 válság utáni helyreállítási keretre felvett óriáshitel törlesztése adja. Az uniós bevételek növelésére tett erőfeszítések ellenére a gazdák kevesebb támogatásra számíthatnának 2028-tól, ugyanakkor a tervezetet ebben a formában szinte senki sem támogatja. Felmerül a kérdés, ki járhat jól Brüsszel terveivel? A válasz: Ukrajna.
Az Európai Bizottság az új hétéves pénzügyi keret felhasználásának egyszerűsítését emelte ki a tervek szerdai ismertetésekor. Ennek lényege, hogy egy egységes alapba vonnák össze azokat a forrásokat, amelyeket jelenleg elkülönítve kezel az EU. Ilyen például a KAP-keret vagy a kohéziós forrásokra elkülönített pénzek.
Brüsszel annak ellenére döntött a források összevonása mellett, hogy példátlan az egyetértés a tagállamok, az uniós parlament és a gazdák között arról, hogy az agrártámogatásokat továbbra is elkülönülten kell kezelni.
Ezt a bizottsági tervezetben úgy oldották meg, hogy az egységes alapon belül különítenék el az európai mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás fenntartásához nélkülözhetetlen kifizetéseket, ugyanakkor megszűnne a jól bevált, kétpilléres rendszer.
A tervezet egyik legnagyobb felháborodást kiváltó pontja tehát az, hogy a KAP gyakorlatilag megszűnne 2028-tól, noha az agrártámogatásokat az egységes pénzügyi alapon belül elvileg elkülönítenék és rugalmasabbá tennék.
Brüsszel vélhetően ezzel a trükkel szerette volna elkerülni a botrányt, amiért jelentősen, közel negyedével csökkentette az agrártámogatásokra elkülönített forrásokat: a jelenlegi, közel 350 milliárd euróról 300 milliárd euróra.
Az európai termelőket képviselő legnagyobb érdekképviseleti szövetségek, a Copa és a Cogeca az európai mezőgazdaság „fekete szerdájának” nevezték a pénzügyi keret bemutatásának a napját. A termelői szövetség felháborítónak nevezte Facebook-on közzétett bejegyzésében a KAP egységes alapba olvasztását és jelezték, Brüsszel megszüntette a Közös Agrárpolitika „közös” jellegét, példátlan költségvetési megszorítással veszélybe sodorva Európa mezőgazdaságát.
A Copa-Cogeca arra szólította az Európai Parlamentet és a tagállamokat tömörítő tanácsot, hogy utasítsák el a javaslatot. Azt is hozzátették: érthetetlen, Brüsszel hogyan várhatja el ezek után, hogy az európai gazdák megbízzanak az uniós intézményekben.
A Közös Agrárpolitika az EU egyik legnagyobb vívmánya, a támogatási rendszernek köszönhetően az Európai Unió a globális élelmiszer-termelés egyik legstabilabb szereplője. Az önellátás mellett jelentős mennyiség jut exportra és élelmiszer-segélyezésre, miközben az európai alapanyagok és élelmiszerek magas minőségét a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásai garantálják. Európa ezt a vezető pozícióját a KAP-nak köszönhetni, amely egy kétpilléres támogatási rendszer, a tagállamok közti aránytalanságok elkerülése érdekében jelentősen korlátozott nemzeti mozgástérrel.
Az első pillér tartalmazza a gazdáknak járó közvetlen támogatásokat. A termeléshez kötött támogatási rendszer célja, hogy minden mezőgazdasági termelő részesüljön belőle. A legismertebb eleme a területalapú támogatási rendszer. A hektáronként járó pénzösszeg a garancia arra, hogy a gazdálkodók minden évben rendelkezzenek azzal az alapösszeggel, ami garantálja az alapanyag-termelést és a jövedelmezőséget. A termeléshez kötött támogatásokat célzottan, a tevékenységükhöz kapcsolódóan kapják a gazdálkodók, ágazatonként eltérő mértékben. A jelenlegi pénzügyi ciklusban a támogatások mértékét befolyásolják azok az ökológiai vállalások, amelyek teljesítése a magasabb összegű kifizetések feltétele. A tevékenység után járó alaptámogatásokon felül további támogatásokban részesülnek a kiemelt csoportok, például a fiatal gazdák, vagy a biokertészetek.
A második pillér tartalmazza a termelők fejlesztéseihez és a vidéki térségek beruházásaihoz elengedhetetlen vidékfejlesztési támogatásokat. Az első pillérrel ellentétben ezek a pénzek nem automatikusan járnak a gazdálkodóknak, hanem pályázatok formájában igényelhetnek támogatást az érintettek. A támogatás lehet vissza nem térítendő, részben visszatérítendő, vagy kedvezményes kölcsönnel kombinált támogatás. Szintén fontos különbség, hogy míg az első pillérben kifizetett péntekhez a tagállamok nem tehetnek hozzá nemzeti forrást, addig a vidékfejlesztési keretet kiegészíthetik, ahogy ezt Magyarország is tette a megengedett legmagasabb nemzeti hozzájárulással.
A termelők szerdán már Európa több országában, így Budapesten és Brüsszelben is tiltakoztak, de a Copa-Cogeca azt ígéri, a 2024-es tüntetéshullámhoz hasonló megmozdulások várhatók. Határozottan tiltakoznak a KAP
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha kell, akkor az ősszel gépekkel fogunk begördülni Brüsszelbe” – fogalmazott a Magosz főtitkára.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiszivárgott, hogyan alakítaná át az Európai Bizottság a mezőgazdasági támogatásokat.
Brüsszel tervei ellentétesek a termelők és a tagállamok elvárásaival, vagyis azzal a felhívással, hogy a következő pénzügyi ciklusban nagyobb legyen a KAP költségvetése, legalább annyival, hogy reálértéken ne szenvedjenek el veszteséget a mezőgazdaság. Ehhez képest reálértéken 30 százalékkal csökkentené Ursula von der Leyen az agrártámogatásokat – hívta fel a figyelmet az egyik legmeghatározóbb uniós szakmai intézet, a Farm Europe, amely keményen bírálta a tervezetet és arra figyelmeztetett,
a mezőgazdaság túlzott zöldítési törekvéseit és a források megvonását figyelembe véve Brüsszel nem veszi figyelembe, hogy az élelmiszer előállítása alapvető gazdasági és stratégiai prioritás.
A Farm Europe gyorselemzésében kiemelte, ahhoz, hogy reálértéken a 2020-as támogatási szint megmaradjon, közel 500 milliárd euróra kellene emelni a keretet, a 2027-ben záruló ciklus mértékének eléréséhez pedig közel 400 milliárd euró kellene. A jelenlegi tervezet szerint nemhogy nem nő inflációt követő mértékben a keret, a támogatások mértéke nominálisan is csökken, ráadásul a jogállamisági feltételek és a pénzek átcsoportosításának lehetősége is aggodalomra ad okot.
Brüsszel tervezete azért is sokkoló, mert az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a költségvetés bemutatása előtt állapodott meg Ukrajnával arról, hogy felülvizsgálják az EU-val folytatott kereskedelmi megállapodást annak érdekében, hogy 2028-tól gyakorlatilag megnyíljon az eltérő szabályokkal előállított, sokkal rosszabb minőségű, ám óriási mennyiségű ukrán mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek újbóli korlátlan uniós beáramlása előtt az út.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyugati óriáscégek az elmúlt években felvásárolták Ukrajna termőterületeinek nagy részét, és most olcsó, de rossz minőségű, sőt veszélyes élelmiszerekkel készülnek elárasztani az uniós piacot, ezért lobbiznak von der Leyenéknél az ország EU-csatlakozásáért – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
A Brüsszel és Kijev közötti alkunak ráadásul a legfőbb pontjait nem hozták nyilvánosságra a felek. A tervek szerint 2028-tól vámmentesen és korlátlan mennyiségben érkezhetnek az EU-ba azok az ukrán élelmiszerek, amelyeket már a világ legszigorúbb uniós normái szerint állítanak elő. Ezeknek a szabályoknak a betartása ugyanakkor nem sokban változtatja meg az erőviszonyokat: a több tízezer hektáron gazdálkodó, az alapanyagtól a késztermékig integráltan, egy óriásvállalaton belül megvalósuló ukrán élelmiszer-gyártás jóval olcsóbb, mint a legfeljebb pár száz, de inkább néhány tíz hektáros kis- és közepes gazdaságokra épülő, széttöredezett európai előállítás. E két, merőben eltérő rendszer összehangolására, így Ukrajna valódi EU-s integrációjára gyakorlatilag nincs esély.
Éppen ezért is érdekes kérdés, hogy mi lehet Brüsszel valódi terve, amiért kivétel nélkül mindenkivel szembemegy, ha a mezőgazdaságról van szó:
az európai gazdáktól elvonja Brüsszel a pénzük egy jelentős részét, miközben a tőkeerős ukrán óriásvállalatoknak azért fizet, hogy 2028-tól ismét eláraszthassák termékeikkel az európai piacokat,
súlyos veszélynek kitéve a leküzdhetetlen versenyhátrányban lévő uniós termelőket. A jelek szerint Brüsszel nem csak Európa védelmét, hanem Európa élelmiszer-ellátását is Ukrajna kezébe adná.
Orbán Viktor miniszterelnök is arra figyelmeztetett, Ukrajna érdekeiről szól a 2028-2034-es időszakra tervezett büdzsé. Ahogy korábban a Mandiner is megírta, a kormány a szerdai kormányülésen első napirendi pontként foglalkozott az Európai Bizottság új, mindenkit meglepő költségvetési javaslatával. „A legújabb brüsszeli terv nyertese Ukrajna, míg a javaslat legnagyobb vesztesei az európai emberek, közülük is a gazdák kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe, mert úgy áll a dolog, hogy a magyar gazdák európai társaikkal együtt jóval kevesebb támogatáshoz juthatnának a jövőben” – mutatott rá korábban Orbán Viktor.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos mint a Nap” – fogalmazott a kormányfő.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / AFP